Ipar telepek csőtörés bemérése

Ipar telepeken minden nagyobb, és hosszabb. Ez igaz a telepen kialakított vízrendszerre is, ami nem csak kommunális felhasználásra van méretezve, hanem a telepen folytatott ipari tevékenység által generált nagyobb vízfogyasztásra is. Magyarországon sok ipartelep fenntartó örökölte meg a korábbi tevékenység miatt most már túlméretezettnek tűnő vízrendszert, ami napjainkban inkább nyűgnek számít.

Nagy vízrendszerek vizsgálata

Szerencsére a jelenkor technikai fejlesztései legalább részben megoldást adnak a nagyobb vízrendszerek hibáinak meghatározására is. Jelenleg három fajta vizsgálat ad kézzel fogható, és használható eredményt.

  1. Akusztikus vizsgálat
    Ezzel a módszerrel a csőtörés során keletkező zajt keressük a talaj felszínen.
    A módszer előnye, hogy nem kell lezárni a vízrendszer a vizsgálat idejére.
    Hátránynak tekinthető, hogy a magas környezeti zaj akadályozza a vizsgálatot, ezért sokszor munkaidőn kívül kell elvégezni a mérést.
    Ezen kívül az sem mellékes, hogy el kell jutnunk a hiba hely fölé.
    Hátránya, ha a hiba egy lezárt, hozzá nem férhető helyen van, akkor esélytelen a hiba helyének meghatározása.
  2. Korrelátoros vizsgálat
    Akusztikus módszer, mely a legkorszerűbb számítástechnikai eszközzel keresi meg a hiba helyét. A módszer a vízrendszer két pontján elhelyezett mikrofon közötti szakaszon keresi meg a szivárgás helyét.
    Előnye, hogy a működő vízrendszeren kell a vizsgálatot elvégezni.
    Hátránya, hogy pontos információval kell rendelkezni a csőrendszer
    - nyomvonaláról,
    - az egyes szakaszok anyagáról,
    - az egyes szakaszok átmérőjéről
    - javítások helyéről, anyagáról
    Az eredményt minimum talajmikrofonnal meg kell erősíteni, esetenként jelző gázzal is.
  3. Jelzőgázos vizsgálat
    A vizsgálat során lezárásra kerül a teljes vízrendszer, vagy ha lehetséges, akkor csak a hibás szakasz. A vízrendszerbe jelzőgázt nyomunk, ami a hiba helyén a csőből kiszivárog, és feljön a talaj felszínre, amit műszerrel keresünk meg. Ez egyszerűen hangzik, de természetesen ennél jóval bonyolultabb.
    - Egyrészt a cső átmérővel a harmadik hatványon nő a cső térfogata, és ezzel a vizsgálat költsége is.
    - Másrészt a betonnal borított felületek alatt a gáz felgyűlik, ezért a pontos eredményhez szonda furatokat kell fúrni a nyomvonal felett.
    - Harmad sorban a nagy átmérőjű cső tartályként működik, és a cső alján lévő lyukon csak akkor jön ki a gáz, ha teljesen leürült a víz.